Masutatsu Oyama 1923. július 27.-én született egy Kinje város közelében levő kis faluban, Dél-Koreában. Eredeti neve Hyung Yee Choi. Rokona a Taekwondo megalapítójának Choi Hong-Hi-nek. Nagyon erős testfelépítésű gyerek volt. Apja Mandzsúriába küldte nővére férjéhez aki gazdag földbirtokos volt. A birtokon sok idénymunkás dolgozott, akik minden tavasszal nagy ünnepséget tartottak, aminek része volt a shirun-viadal is. A shirun a birkózás koreai változata. A verseny győztese egy hatalmas termetű ember volt, akit mindenki ünnepelt, kivéve egy Lee nevű kis termetű idősebb kínait. Lee nem ivott nem dohányzott csöndes természetű nagy munkabírású ember volt. A shirun-bajnok provokálta Lee-t. Néhány másodperccel később a shirun-bajnok a földön feküdt az arcán és szabálytalanul lélegzett. Mellette Lee állt közömbös arccal. A kilenc éves Hyung Yee Choi-re nagy hatást tettek a látottak. Lee egy koreai harcművészetet gyakorolt, aminek a neve chabee. Hetekig járt Lee nyomába, hogy a tanítványa lehessen. Végül Lee engedett, de esküt kellett tennie, hogy tudását nem használja nyomós ok nélkül. Az első héten egy meredek, kb. 150 méter hosszú ösvényen kellett futnia. Lee az ösvényen számozott kavicsokat helyezett el. Ezeket kellett futás közben összeszedni. Később homokzsákokat erőssítettek a lábára és a kövek számát is növelték. Több hónap telt el így. Tavasszal Lee visszatért Kínába de meghagyta tanítványának, hogy szorgalmasan gyakoroljon...és ő szorgalmasan gyakorolt.

Mikor Lee visszatért, új feladatot adott. Fekvőtámaszokat kellett csinálni, tenyéren, öklön, öt majd két ujjon. Megtanulta a különböző ütéseket, rúgásokat. A hegy fáira ütődeszkákat erősítettek, ezeket kellett futás közben támadni. Lee néhány dologra megtanította még és végleg visszatért Kínába. Tizenhárom éves korában apja Szöulba küldte továbbtanulni. Zabolátlan természete miatt többször bajba került. Ezt amúgy nyugodt természetű apja nehezen tolerálta...akárcsak a szöuli rendőrség. Elovasta Otto von Bismark (1815-1898) porosz kancellár, későbbi német császár életrajzát. Bismark filozófiája nagy hatást gyakorolt rá. Elhatározta, hogy ő lesz a kelet Bismarkja. 1938-ban tizenöt éves volt. Japán hadban állt Kínával, Korea pedig megszállás alatt volt. Mint a legtöbb fiatal, Hyung Yee is pilóta szeretett volna lenni, mint Shin, Korea első harcipilótája. Hogy magától ment Japánba vagy küldték azt nem tudni. Itt felvételt nyert a Yamanashi Ifjusági Repülési Intézetbe. Repülőgép-technikusnak tanult. Néhány év múlva ismeretlen okból elhagyta az iskolát. Vége lett a biztonságos életnek. Hosszas szálláskeresés után sikerült szobát bérelni az Oyama családnál, Tokió külvárosában. Oyamáek is koreai származásúak voltak. Szokás volt a bevándorlók körében, hogy japán nevet vettek fel az érvényesülés érdekében. Így lett Hyung Yee, Masutatsu Oyama. A család két fia Shigeru és Yasuhiko Oyama lettek az első tanítványai, és később fontos tisztséget töltöttek be a Kyokushin szervezetben.

A fiatal Oyama a harcművészet oktatásáról híres Takusoku egyetemen kezdett judot, ökölvívást tanulni. Véletlenül tanúja volt egy karateedzésnek. Megkereste a shotokan legfőbb dojóját amit Yoshitaka Funakoshi, Gichin Funakoshi második fia vezetett. Itt két éven át lelkesen edzett. Később Nei-Chi Sónál (Cho Hyung Ju) kezdett edzeni. So szintén koreai volt, és a Goju-ryut tanította. Egyike volt Gogen Yamaguchi legjobb tanítványainak. Itt is két évet töltött. A 2. dan fokozattal hagyta ott a shotokan karatét. So nagy filozófus is volt. Nagy hatással volt Oyamára. A harcművészeten kívül a Buddha hívő Nichiren vallási irányzatba is beléptette. A Nichiren filozófiája hangsúlyozza, hogy a harci művészet és a vallásos emelkedettség összetartoznak. Mas Oyamát besorozták, ezért meg kellett szakítani tanulmányait. Egy Tokió melletti repülőtéren szolgált. Leütött egy tisztet, letartóztatták, de felmentették mikor kiderült, hogy a tiszt provokálta őt. A Csendes-óceánra vezényelték, de mielőtt a hajó kifuthatott volna a háború véget ért. Ekkor már negyedik danos. A háború véget ért. Japánt megszállták az amerikaiak. Korea felszabadult de Észak és Dél között konfliktusok voltak.

Oyamát honfitársai kétes szindikátusokba vonták be. Ezek a védelmi pénzek és a feketepiac bevételeiből nagyon jól éltek. Együttműködése az alvilággal rossz irányba terelték őt. Számtalanszor összetűzött az amerikai katonákkal. Csak a katonai rendőrség tudta megfékezni. Egy alkalommal egy másik japánnal került összetűzésbe, aki verekedés közben gyakran kést használt. Most is ez történt. De Oyama védett és ütött. A támadó meghalt mielőtt földet ért volna. Szerencsére több tanúja volt az esetnek. A bíróság fölmentette, de őt nagyon tragikusan érintette ez az esemény. Egy dolog valakit megverni, de megölni egészen más. Oyama nem tudott szabadulni ennek a hatásától. A megszállók tilalma ellenére újra kezdték az edzéseket Soval. Mestere tanításának hatására ráébredt mit adhat neki a karate és ez valódi életcélt, jelenthet számára. Az út, ami várt rá hosszú volt és kemény edzésekkel teli, Oyama már fel volt készülve mindenre.

1946-ban megpróbált önálló dojot nyitni, de néhány hónap múlva be kellett zárni. Oyama meglátogatta Eiji Yoshikawát és Shiro Okazit, hogy a buddhizmust tanulmányozza. Yoshikawa írta a leghíresebb japán regényt a "Musashi"-t. Ez a könyv a leghíresebb szamuráj Miyamoto Musashi életéről szól. Ez lett Oyama kedvenc olvasmánya. Nem sokkal később - mestere tanácsára - elhagyta Tokiót. A Minobu hegyen levő buddhista-kolostorban szigorú napirendet írtak elő számára, ami az edzésen kívül favágásból, vízhordásból és egyéb házimunkából állt. Oyana úgy érezte túl kevés ideje, marad az edzésre, ezért három hónap múlva visszatért Tokióba. Kevéssel ezután részt vett a háború utáni első Összjapán Karatebajnokságon, amit meg is nyert. Ugyanebben az évben vonták vissza a harcművészetek tilalmát az amerikaiak. Az ezt követő évben feleségül vette Chiyako Fujimakit. Házasságukból három lány született.

 

Ebben az évben egy liberális politikus Senchihiro Ozawa személyében támogatóra talált. Együtt döntöttek úgy, hogy 1000 napos - 3 éves - edzést terveznek Oyama számára. Tanítványával Yashiroval felment a Kyoshumi-hegyre. A hegynek szellemi értéke is volt. Itt alapította a Nichiren vallást, Nichiren Shonin 1253-ban. A Seijoji templom, ahol Nichiren elmélkedett, ma is áll. Itt egy kunyhót építettek, ahol nem volt villany se gáz. Kemény edzéssel töltötték az időt, de a magány kezdett egyre nyomasztóbbá válni. Oyama jól tűrte ezt az életmódot ellentétben tanítványával, aki egy éjszaka megszökött. Az egyedüllét arra ösztönözte, hogy még keményebben eddzen. Egyetlen kapcsolata külvilággal a havonkénti élelmiszer-utánpótlással érkező barátja volt. Az eredetileg három évesre tervezett hegyi élet helyett másfél év után abba kellett hagynia ezt az életmódot, mert nem érkezett több pénz a támogatójától. Elhatározta megvalósítja egy régi tervét, a bikák elleni pusztakezes küzdelmet. A tateyamai vágóhídon próbálkozott először. Első alkalommal betörte egy bika koponyáját, de az nem halt meg azonnal. Másodszor a bika csak térdre rogyott, de egyébként sértetlen maradt. Valaki azt javasolta, hogy törje le a bika szarvát. Ez néhány kisérlet után sikerült is. Ekkor huszonhat éves. Híre egyre nő. Testőrként dolgozik a koreai követségen, majd oktató lesz az US. Army több bázisán. Újra elkezdi a judo edzéseket. Négy évig edzett a Sone dojoban, és megszerezte a 4. dant. 1952-ben körutazást tett Amerikában, bemutatót tartott Kanadában, Mexikóban, Kubában. Három profi birkózót (pankrátort) győzött le, összesen 270 különböző harcossal küzdött meg. Tíz hónap múlva híres emberként tért vissza Japánba. Egy filmes barátja felajánlotta, hogy felveszi küzdelmét a bikával. A küzdelemre a tengerparton került sor. Hosszas fárasztó harc során végül letörte a bika szarvát de nem ölte meg. Sok legenda kering arról, hogy hány bikát győzött le, de jelentések csak négy vagy öt bikáról szólnak. 

Mejiroban nyitott e

y szabadtéri dojót. Első segítője Kenji Masushima volt. A kezdetleges körülmények ellenére háromszáz tanítványa volt. Összegezte minden technikai tapasztalatát, és edzésmódszereit. Csatlakozott hozzájuk oktatóként Eiji Yasuda is. Újabb meghívást kapott, hogy vegyen részt egy bemutató körúton Amerikában. A körút megszakadt miután egy bika mindkét szarvát letörte, az állatvédők heves tiltakozásának hatására a hatóságok betiltották a bemutatókat. A szabadtéri dojo megnyitása után két évvel egyre nagyobb szükség volt egy valódi dojóra. Sikerült találnia egy termet Tokió egyik negyedében Ikebukuroban. Masami Ishibasi és Ken Minamoto a segítői. Ők tartották az edzéseket Oyama távollétében. Kemény edzéseket tartottak, emiatt nagy volt a lemorzsolódás a tanítványok között. Sokaknak nem volt karateruhája, ezért saját készítésű ruhában vagy judo-giben edzettek. Azzal a céllal, hogy többet megtudjon az ázsiai harcművészetekről Oyama Dél-Kelet Ázsiába utazott. Járt Okinaván, Hong-Kongban, Jáván, Thaiföldön. Hong-Kongban találkozott egy kínai mesterrel, akinek a technikái kör mentén mozogtak. Oyama átvette ezt. A kyokushin karate technikái körökre és pontokra épülnek. Később az új technikákat sikerrel alkalmazta egy thai-box harcos ellen. 1956. novemberében ismét meg kellett küzdenie egy bikával. A bika megrémült a vakuk, és a reflektorok fényétől ezért Oyama könnyedén földre tudta dönteni az állatot. A nézők többet vártak ezért csalódottan távoztak. Lekicsinyellték a teljesítményét.

A Kyokushin szervezet egy szertartás keretében született a Mitsumine hegyen. A Kyokushin név jelentése: "Egyesülés a legvégső igazsággal". Ezt a három kanjit egy kalligráfia mester, Haramotoki írta le, és felkerült a dogi-kabát bal oldalára. A másik kyokushin szimbólum a Kanku, az égvizsgáló meditációs kéztartás. Oyama karatéjának már volt neve és szervezete. Bobby Lowe - egy Amerikában élő kínai mester segítségével létrehozták az első dojót Japánon kívül. 1957-ben újabb bemutató körútra indult Amerikába, Mexikóba és Európába. A mexikói bemutató botrányosra sikerült. A deszkák nem akartak eltörni, a téglák minőségi, reptéri kifutókhoz használatos betonból készültek. A tüzes spanyol bika pedig kellemetlenül hasba szúrta. Más ember ebbe belehalt volna de ő hat hónapi kórházi ápolás után felépült.

Bobby Lowe

Oyama egyre inkább szükségét érezte egy a Kyokushin Karatét bemutató összefoglaló könyv megjelenésének. Többek között Richard Kim segítségével kiadták a "Mi a karate?" című könyvet. A könyv nagy sikert aratott. 1959-ben meghívták oktatni az FBI-központba, Washingtonba és a West Point Katonai Akadémiára. Az egykori FBI ügynök Donald Buck segítségével megalapította a második Japánon kívüli dojot San Franciscoban. Ez év novemberében találkozott egy több mint két méter magas európai, judóssal, aki azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy szeretne karatét tanulni. Ez a fiatalember Jon Bluming volt, aki később az International Budo Kai megalapítója lett és 2002-ben már két 10. danos övfokozattal büszkélkedhet. 1962-ben a thai-boxolók kihívták a japán karatésokat. Oyama elfogatta a kihívást. Három legjobb tanítványát küldte Thaiföldre. Nakamura és Fujihara megnyerte, Kurosaki döntetlent ért el. Ő később sikeres Kick-box dojót nyitott Japánban, (Mejiro Gym)

A Honbu

A régi dojo kicsinek bizonyult, ezért 1964-ben megnyílt a Honbu dojo. Ugyanekkor megalakult a Nemzetközi Karate Szervezet (IKO). Eisaku Sato lett az elnök, Matsuhei Mori az alelnök, Mas Oyama pedig az igazgató (kancho). Sato később Japán miniszterelnöke lett, ekkor helyét Mori vette át és Hideo Shotsugo lett az alelnök. Ez a felállás Mori haláláig, 1985-ig megmaradt. Utána változott Oyama címe sosai-ra, a szervezet vezetőjére.

Oyama elképzelése az volt, hogy a végső erőpróba a száz ellenfeles küzdelem legyen. Az ötlet a híres szamurájtól Yamaoka Tessutól származik. Számos karatéka teljesítette ezt az erőpróbát. Sosai Oyama rájött, hogy a média kapcsolat nagyon fontos a karate népszerűsítéséhez. Felkeresett egy kiadót. Így jött létre a "This is Karate" (Ez a karate) című könyv, ami kategóriájában úttörő volt.

Egy képregény is született a kyokushinkai ihletésére. "Karate Baka Ichidai" címmel. Ezt később rajzfilmnek is feldolgozták és a tv-ben is bemutatták.

A második VB előtt kiadtak egy második képregényt is "Isteni Kéz" címmel. Oyama később is sikeresen felhasználta a sajtó, a reklám adta lehetőségeket. Bevezette az Uchi Deshi rendszert. Ez abból áll, hogy bentlakásos rendszerrel folyik a karatékák edzése. Ez általában két vagy három évig tart, és 1. vagy 2. dan fokozatot szereznek, ezzel joguk van saját dojót nyitni. Az uchi deshi szállása a Hombu közelében van. A napi három edzés és elméleti felkészítés mellett, kötelességük a dojo tisztántartása karbantartása is. Ebben az időben a Kyokushin volt a világon az egyik legnagyobb karate szervezet. Tiszteletbeli dant adományozott Sean Connerynek. 3. danos Dolph Lundgren egykori nehézsúlyú bajnok, filmsztár. Nelson Mandela nem fogadta el a fekete övet, mert a dél-frikai kyokushin támogatta az Apartheid rezsimet. Sosai Oyama életéről több film is készült. Ezek egyike a 2004-ben forgatott "Fighter in the Wind". (Harcos a szélben Rendezte: Yang Yoon-ho Írta: Bang Hak-gi és Yang Yoon-ho.) Romantikus formában mutatja be az ő életét.

Sosai Masutatsu Oyama 1994. április 26.-án elhunyt rákban. 70 éves volt.

 

Halála előtt nem sokkal új mottót adott a szervezetnek: Osu-No-Seishin - soha ne add fel. Sosai Oyama élete során számtalan emberre volt hatással a Kyokushin karate révén. Bármit is tett tudnunk kell soha sem találkozunk még egy olyan emberrel mint Ő volt.

Domo Arigato Sosai Oyama!

OSU!