BUSHI DOJO KARATE KLUB

Szimbólumok

13 éve | Kőműves Marcell | 0 hozzászólás

Kanku

A jel a kyokushin karate szimbóluma.
Az alsó és felső részen a csúcsok az egységet, az oldalsó tompa részek az erőt, a középső kör a végtelent, a külső kör a harmóniát és a körmozgást jelképezik.

Kanji

A jel a japán kanji írással készült, három szó összevonásából.

KYOKU - legtávolabbi, alapvető
SHIN - igazság, valóság
KAI - találkozni, összekapcsolni
A KYOKUSHINKAI jelentése:

"Találkozás a végső igazsággal."

Osu

Ez a szót lehet leggyakrabban hallani edzésen, versenyen, edzőtáborban. Az edzések udvariassággal kezdődnek és végződnek. Ha belépünk a dojóba, ezzel a szóval köszöntjük a mestereket, a társakat, magát a termet és a terembe elhelyezett shindent, ami gyakran csak egy kyokushin zászlóból vagy egy a Sosait ábrázoló képből áll. Ha távozunk ugyan így járunk el. Edzés közben ezzel a szóval válaszolunk.
Oshi Shinobu! – OSU!

Dojo

Szűkebb értelemben az a hely, ahol az edzéseket tartjuk. Jelentése: az "Út Helye". A buddhista szentélyekben azt a szobát, termet jelölik így, ahol a meditációkat végzik a szerzetesek. A karate dojo nem csak az edzés terme, hanem vérrel, izzadsággal, fájdalommal megszentelt hely ez. Az edzések kezdetén és végén rövid meditáció (mokuso) van. Ennek az a célja, hogy magunk mögött hagyjuk a napi gondokat és ráhangolódjunk az edzésre.

DOGI

A karate ruha a dogi, röviden gi. Mint ahogy a dojo sem csak az edzés terme, úgy a dogi sem egyszerű tréning-ruha, hanem az a ruha, amit a karatéka visel, a tökéletesség felé vezető úton. A dogit mindig tisztán kell tartani a szakadásokat meg kell varrni. Sosai Oyama azt mondta: "a foltozott ruha nem szégyellni való, de a szakad vagy piszkos már az." A gi kultikus része az öv – ami jelzi a karatéka, a karatésok társadalmában elfoglalt helyét. Lehet "színes" (fehér, narancssárga, kék, citromsárga, zöld, vagy barna) vagy fekete esetleg kivételes esetben bíbor.
A különböző harcművész stílusokban változhat ez a színrendszer. Az obit - a dogivel ellentétben - nem kell mosni. Az edzések folyamán válik kopottá, patinássá, ezzel tükrözi a karatéka / mester tapasztaltságát és azt, hogy mennyi időt tölt edzéssel. Minden budoka nagy becsben tartja.

Dojo Kun

A Dojo Kun-t, a Dojo Esküt Sosai Oyama írta, Eiji Yoshikawa, a legtekintélyesebb Musashi-életrajzíró segítségével. (Miyamato Musashi (1584-1645) híres kardművész, a Sosai példaképe volt.) Edzések végén a rangidős tanítvány vezetésével mondjuk el a Dojo Kunt.

A SOSAI TIZENEGY JELMONDATA

A harcművészet udvariassággal kezdődik és ér véget. Ezért legyünk mindig kellőképpen udvariasak.

A harcművészet olyan, mint a sziklamászás, megállás nélkül vezet az út fölfelé. Teljes elkötelezettséget igényel a feladat iránt.

Törekedjünk arra, hogy mindenben mi legyünk a kezdeményezők. A tettektől való óvakodás mindig önzésből vagy meggondolatlanságból ered.

A pénzt még a harcművészek sem tudják figyelmen kívül hagyni, de legyünk óvatosak, soha ne függjünk tőle!

A harcművészet a testtartásban összpontosul. Törekedjünk mindig a helyes testtartásra.

A harcművészet ezer nap elteltével veszi kezdetét, s tízezer napnyi edzés után válik tökéletessé.

A harcművészetben az önvizsgálat bölcsebbé tesz. A tetteinken való elmélkedést tekintsük mindig fejlődési lehetőségnek.

A harcművészet természete és célja univerzális. Minden egyes önző vágyat a kemény munka izzasztó tüzében kell elpusztítani.

A harcművészet egy pontból indul, s egy körben ér véget. Az egyes vonalak ebből az alapelvből erednek.

A harcművészet valódi lényegét a gyakorlat során ismerjük meg. Ezért tanuljuk meg, hogy soha ne féljünk az előttünk álló kihívásoktól.

Ne feledjük: a harcművészetben a magabiztosság és a hálás szív igazán komoly jutalomnak számít.