Kiselőadást kellett készítenünk az iszapkatasztrófáról, gondoltam, feltöltöm.
"Kedves Osztálytársaim!
Az ajkai vörösiszap katasztrófáról szeretnék beszélni.
Mint egy 600–700 000 köbméternyi iszap öntött ki,
elsöpörve magával Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit.
Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét,
felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva az Ajkai kistérségben.
9 ember halt meg és a sérültek száma több mint 150 fő.
A Torna-patak torkolata alatt a Marcal teljes élővilágát elpusztította a lúgos szennyeződés.
Még most sem tudták tökéletesen kitisztítani a Marcalt.
A katasztrófa után a MAL zrt. közzé tette a vörösiszap összetételét:
* 40-45% Fe2O3 (vas(III)-oxid), ez adja az iszap vörös színét
* 10-15% Al2O3 (alumínium-oxid)
* 10-15% SiO2 (szilícium-dioxid) nátrium vagy kalcium-alumínium-szilikátként van jelen
* 6-10% CaO (kalcium-oxid)
* 4-5% TiO2 (titán-dioxid)
* 5-6% Na2O (nátrium-oxid, vízzel nátronlúggá alakul)


A katasztrófa részletei :

A baleset 2010. október 4-én 12:25 perckor történt a MAL Zrt. Ajkai Timföldgyára 9-es és 10-es zagytározójának északnyugati sarkánál.
Az iszap néhol két méter magasan ült meg.
A szennyező anyag belekerült a Torna-patakba, aminek vizét megpróbálták a környező tározókból hígítani.
A szennyezés eljutott a Marcalon keresztül a Rábába, onnan a Mosoni-Dunába és a Dunába.

Azonnali intézkedések :

Az érintett falvakban a katasztrófavédelem és a Magyar Honvédség segítségével kezdték el a mentést, illetve a károk felmérését.
Szlovákia speciális kutyás mentőszolgálatot, három mentővel és két emberkeresésre kiképzett kutyát is a helyszínre küldött.
Október 5-én délutánig a Kolontár feletti másik tározóban 100 000 liter lúgos vizet semlegesítettek savval; a szennyező árhullám elvonulása után ezt elkezdték leengedni a Torna-patakba.
A kiömlött vörösiszap 13-as pH-értékű, lúgos vegyhatású anyag volt.
Bőrre vagy nyálkahártyára jutva maró hatása miatt gyulladás lép fel.
A lúggal érintkezett szövet elhal, helyén kimaródó fekély keletkezik.
A marónátronnal szennyezett tárgyak megtisztításához híg savakat (ecet, citromlé) használhatunk, míg az élővizek kémhatását gipszporral és savas kémhatású ammónium-nitrát műtrágyával próbálják megóvni.
Büntetőeljárást kezdtek ismeretlen tettes ellen, hogy kiderítsék, kit terhel az anyagi és büntetőjogi felelősség.
Remélem a családok még a tél előtt valahol újra kezdhetik az életüket, s ehhez mi is adjuk meg azt a segítséget, ami telik tőlünk.
A természet majd lassan újra építi önmagát , de azt nem tudhatjuk, ehhez milyen hosszú idő kell.
Mi annyit tehetünk még, hogy nem felejtjük el, milyen katasztrófát éltek át azok az emberek, s mindig védjük majd a természetet és az élővilágot.
Köszönöm a meghallgatást!"