A NOB minap, Durbanban tartott 123. ülésén a 2018-ban rendezendő téli olimpia helyszínének kiválasztását kísérte a legnagyobb érdeklődés, de dél-koreai Pjong Csang városa számára hozott kedvező döntés mellett jó néhány lényeges határozat nem kapott kellő nyilvánosságot.

Többek között  döntöttek arról, hogy folytatódik a nyári olimpiai játékok műsorának revíziója, így  2020-ban változhat az olimpiai műsora.

A Charta szerint a műsoron szereplő  28 sportág versenyein 10.500 sportoló vehet részt. Az olimpiai játékokat követő évben elsősorban a tapasztalatok, különféle tényezők (elterjedtség, helyszíni- és televíziós nézettség, színvonal) alapján, egyenkénti szavazás alapján  formálnak véleményt. A műsoron maradáshoz a tagok 50 % - nak támogatása  + 1 szavazat szükséges Azok a sportágak, amelyek nem  kapnak megfelelő támogatást, a hét évvel később rendezendő olimpián kimaradnak a műsorból. Helyükre a NOB által elismert sportágak közül néhányat ajánlanak a tagságnak. Közülük a  2/3-os szavazati többséget élvezők kerülhetnek a műsorba.

Az első revízió során 2005-ben Szingapurban a baseball és a softball nem kapta meg az 50 % - os támogatást, a két szabad helyre pályázók közül legtovább jutott fallabda és karate pedig nem részesült  elegendő támogatásban. Így Londonban már a baseball és a softball nélkül,  26 sportágban rendezik az olimpiát.

A  második revízión  2009-ben Koppenhágában mind a 26 sportágnak bizalmat szavaztak, a felvételre ajánlottak közül pedig, mint ismertes, a golf és a 7-es rögbi megkapta a támogatást, így 2016-ban Rióban ismét 28 sportágban rendezik az olimpiát. Ennek lényege, hogy a Charta előírása szerint a műsoron  szereplő 28 sportág versenyein 10.500  sportoló vehet részt.

A harmadik revízió a Durbanban elhangzott bejelentés szerint 2013-ban, Buenos  Airesben, a NOB 125. ülésén következik. A NOB felkészült arra, hogy nem minden műsoron szereplő sportág kap további bizalmat, és így az esetleges szavazásban való részvételre a következő nyolc sportágat jelölte ki:  baseball, karate, roller sports (görkorcsolya), softball, sports climbing, fallabda, wakebord (vízisi) és wushu.

A felsorolt sportágak közül a felvételre legközelebb álló karate nemzetközi és hazai viszonylatban is a legnépszerűbbek, a legesélyesebbek egyike.

- A híradást természetesen örömmel fogadtuk, és úgy érezzük, hogy megérdemeljük az újabb kilátásba helyezett lehetőséget – sommázta véleményét dr. Mészáros János, a Magyar Karate Szakszövetség elnöke, a Nemzeti Sportszövetség alelnöke.

Mindezt tényekkel támasztotta alá.

Az 1970-ben megalakult WKF (World Karate Federation), akkori nevén még WUKO (World Union Karate Organization) a kilencvenes években egységes szabályrendszer kidolgozásával állt a fejlődés élére, s jelenleg már 181 tagszövetséget tömörít.

A karate  a hetvenes évek elején kezdett meghonosodni hazánkban. Az 1985-től önálló Magyar Karate Szakszövetség versenyrendszerében ma már több, mint ötezer igazolt versenyző vesz részt. A karatét kedvelők, hetente egy-két edzésen résztvevők  (fiatalok, amatőrök, szeniorok) száma azonban a becslések szerint hetvenezer felé  jár.

A TF együttműködésével jól megszervezett edzőképzésnek, és a kétévente kötelező továbbképzésnek köszönhetően a  magyar karate versenyzők a két évenként rendezendő Világ-, és az évente sorra kerülő Európa-bajnokságok gazdag éremtermése alapján világviszonylatban a 11-17., a kontinensen pedig az 5-8. helyen állnak. Számtalan kiváló eredményük közül a legkiemelkedőbb  S. Kovács Ádám sikere: a 2009. évi Kaohsiungi Világjátékokon aranyérmet nyert súlycsoportjában.

Bizakodunk és reménykedünk, hiszen az olimpiai szereplés világszerte óriási lendületet adhatna a mi rendkívül látványos, a fiatalok körében különösen kedvelt küzdősportunknak – mondta befejezésül dr. Mészáros János – Az élet egyelőre megy tovább, a nemzetközi szövetség őszre a Malajziában megrendezésre kerülő Junior & Kadet Világbajnokság alkalmával megbeszélést tervez, ahol majd az olimpia műsorára  kerülés stratégiáját dolgozzuk ki a remélhető siker érdekében!

Magyar Karate Szakszövetség